2026. szeptemberétől intézményünk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel köt együttműködést okleveles technikusképzés indításáról Informatika és távközlés ágazatban.  A diákok a technikum elvégzése (érettségi és szakmaszerzés) után, sikeres felvételi eljárást követően 60 kredit beszámításával kapcsolódhatnak be a BME egyetemi tanulmányaiba és 3 helyett 2 év alatt Üzemmérnök-informatikus BProf diplomát szerezhetnek. Az okleveles technikusképzés a technikumi képzés erősségeire támaszkodva gyorsabb egyetemi előrehaladást tesz lehetővé informatikai területen a továbbtanulni kívánók számára.

Okleveles technikusképzés - Egyenes úton a felsőoktatásba

Okleveles technikusképzést azok a technikumok indíthatnak, amelyek a miniszter erre irányuló engedélyével rendelkeznek.  A program a technikum és egy felsőoktatási intézmény – valamint a duális partner vállalat(ok) – együttműködésén alapszik. A 2021/2022-es tanévtől kezdve elérhető képzési forma iránt nagy az érdeklődés, köszönhetően számos előnyének.

Mi az okleveles technikusképzés lényege?

• A képzési idő a „hagyományos” technikumival megegyező (5 év).
• A képzésbe beépített többlet ismeretanyag elsődlegesen felsőfokú alapozó ismeretek elsajátítására irányul.
• A tanulók a technikum és egy felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott, emelt szintű szakmai program alapján végzik a technikumot.

Mik az okleveles technikusképzés előnyei?

• Jelentős előny a felsőoktatási felvételin:

Legalább jó (4) minősítésű szakmai vizsga esetén az adott felsőoktatási intézmény meghatározott képzésére jelentkezéskor a felvételi pontszám kiszámítható a szakmai vizsgán kapott százalékos eredmény ötszörözésével (maximum 500 pont). Emellett a jelentkezők természetesen jogosultak az általános szabályok szerint – például nyelvvizsga, sporteredmény, vagy szociális helyzet figyelembevételével – szerezhető többletpontokra is.)

• Az adott felsőoktatási intézmény meghatározott képzésén való továbbtanulás esetén kreditpontok elismertetésére is lehetőség van (így a felsőfokú tanulmányok időtartama le is rövidülhet). A tudásbeszámítás feltételeit és a felsőfokú képzés időtartamát a technikum és a felsőoktatási intézmény együttműködési megállapodása rögzíti. A kreditbeszámítás eredményeként felszabadult időt a hallgató akár képzési területének bővítésére vagy munkavállalásra is tudja fordítani.
• A tanuló abban az esetben is kérelmezheti a megszerzett tudás elismerését, ha más felsőoktatási intézményben tanul tovább (a beszámítás az adott intézmény eljárásrendje szerint történik).
• A duális képzőhelyekkel való együttműködésnek köszönhetően a hallgatók felsőfokú duális képzése folytatódhat ugyanannál a cégnél, amellyel szakképzési munkaszerződésük volt.
• A képzést elvégzettek a magasabb szintű szakmai ismeretekre utaló „okleveles technikus” megjelölést használhatják.
• A technikumi képzés további előnyei:
  • kötelező érettségi tárgyak oktatása a gimnáziumival azonos tartalommal és óraszámban (iskolánkban az okleveles informatikai képzés keretében a matematika és fizika tantárgyakat emelt óraszámban tanulják a 10. évfolyamtól és matematikából emelt szintű érettségit tesznek)
  • a képzés végén egyszerre szerezhető érettségi végzettség és szakképzettség
  • a szakmai vizsga a kötelező vizsgatárgyak mellett ötödik érettségi vizsgatárgyként kerül figyelembe vételre, emelt szintű vizsgaként
  • előrehozott érettségi vizsga lehetősége
  • tanulói jogviszonyban szakképzési ösztöndíj, a tanulmányok sikeres befejezését követően egyszeri pályakezdési juttatás
  • duális szakmai oktatásban munkabér
  • szociális helyzet és jó tanulmányi eredmény alapján támogatási lehetőség
  • az első két szakma megszerzése ingyenes az állam által és az állammal együttműködési megállapodást kötött fenntartó által fenntartott intézményben

Kiknek ajánlott az okleveles technikusképzés?

Azoknak a jó tanulmányi eredménnyel rendelkező tanulóknak, akik tudatosan szeretnék építeni jövőjüket és továbbtanulást terveznek.

Az okleveles technikusképzésben való részvétel feltételei: 

A programba tanulmányi eredményük és motivációjuk figyelembevételével juthatnak be a jelentkezők.

Mit jelent a Bprof képzés?

A BProf (Bachelor of Professional Studies) egy gyakorlatorientált felsőoktatási alapképzés (jellemzően műszaki, informatikai területeken). Rövidebb időtartamú (gyakran 6 féléves) képzés, szorosabb ipari kapcsolatokkal, célja az azonnali munkaerőpiaci igények kielégítése. 

Az Üzemmérnök-informatikus - BProf (Bachelor of Profession) szak. Ez a típusú szak a BSc szakokhoz hasonlóan alapképzési szak, azaz felsőfokú, alapképzéses végzettséget ad. A BProf szakokra is érettségivel rendelkezők jelentkezhetnek.

A 3 éves BProf üzemmérnök-informatikus  képzés 2018-ban elsőként a BME-n indult az országban, ebben a típusú alapképzésben magasabb a gyakorlat aránya az elméletnél. A képzés utolsó két szemesztere kooperatív képzés (a hallgatók vállalati partnerekhez kerülnek kihelyezésre, akik ezért fizetnek) keretében közösen történik a partner cégekkel. A képzés egyetemi diplomát ad, a BProf képzést elvégzők tipikusan elhelyezkednek a diploma megszerzését követően, de két plusz szemeszter kiegészítő képzés után akár mesterképzésben is folytathatják tanulmányaikat.

Az üzemmérnök-informatikus BProf képzés az informatikus BSc képzésekhez (gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus, programtervező informatikus) képest gyakorlatorientáltabb, a képzés során az elméleti tárgyak (matematika, fizika, elméleti jellegű szakmai tárgyak pl. számításelmélet, mesterséges intelligencia) aránya kevesebb. Több a gyakorlati óra, továbbá nagyobb szerepet kapnak a képzésben a projekt munkák és a szakmai gyakorlat.

A képzés 6 féléves, a kötelező kreditek száma 180. Arra is lehetőség van, hogy az utolsó két félév jelentős részét - intézményi felügyelet mellett - a hallgatók vállalatoknál töltsék, így már végzéskor számottevő munkatapasztalattal rendelkezzenek. Ugyanis kötelező szakmai gyakorlata is van a képzésnek: legalább nyolc hétig tartó, 320 igazolt munkaórát tartalmazó projektstruktúrájú gyakorlat.

A Bprof (Bachelor of Professional Studies/szakmaorientált alapképzés) és a BSc (Bachelor of Science/alapképzés) közötti fő különbség az elmélet és gyakorlat arányában rejlik: a BSc inkább elméletorientált (6-8 félév) és kutatásra/továbbtanulásra készít fel, míg a Bprof gyakorlatorientált (általában 6 félév), gyorsabb elhelyezkedést tesz lehetővé a munkaerőpiacon. 

Részletes különbségek:

• Időtartam: A BSc általában 3,5 év (7 félév), a Bprof gyakran 3 év (6 félév).
• Fókusz: A BSc mélyebb elméleti alapot ad, a Bprof a gyakorlati készségekre összpontosít.
• Továbbtanulás: A BSc diploma közvetlenül biztosítja a bemenetet a mesterképzésre (MSc), míg a Bprof után kiegészítő képzésre lehet szükség.
• Kimenet: A Bprof diplomával gyorsabban lehet gyakorlatias munkakörökben elhelyezkedni, míg a BSc szélesebb elméleti tudást biztosít. 

Mindkét képzés felsőoktatási oklevelet ad, de a Bprof célja kifejezetten a gyakorlati szakemberek képzése. 

A BProf képzésre mennyivel könnyebb bekerülni, mint a BSc alapképzésre?

A BME belső szabályai értelmében 330 pont alatt nem veszünk fel hallgatót, ez vonatkozik a BProf képzésre is. Országosan a minimum pontszámok 280 ponttól teszik lehetővé a felvételt, mellyel az intézmények élnek is.

Miben más a Bprof képzés, mint a BSc?

A BProf képzés lényege, hogy az első két év tanulás csak az egyetemen folyik, a 3. év viszont jelentős arányban gyakorlatként egy piaci partnernél történik. A hallgatók az utolsó két szemeszterben már idejük felében-kétharmadában  vállalati partnerekhez kerülnek kihelyezésre, akik ezért fizetnek. 

A BProf képzésből a vállalatokhoz érkező hallgatók milyen munkakörben dolgoznak a gyakorlatuk alatt?

A BProfon négy specializáció érhető el a BME-n: szoftverfejlesztő, hálózat és biztonság, adatmérnök és tesztelő-üzemeltető. A cégek döntik el, hogy melyik területről szeretnének hallgatót foglalkoztatni. A hallgató pedig kiválasztja, hogy melyik céghez szeretne menni.